Lunczer Teréz 80 éves lenne
2023. február 06. hétfő 09:58
Lunczer Teréz (1943-2011), iskolánk első igazgatóhelyettese, a magyarországi német oktatás kimagasló alakja 2023. január 30-án lett volna 80 éves. Az alábbi néhány sorral rá emlékezünk.
Lunczer Teréz 1943. január 30-án született Tarján községben, sváb családban. 1967-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem német-történelem szakán. Kezdetben az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanított, majd 1975 szeptemberében a budapesti Kossuth Lajos Gimnázium tanára lett, az induló német nemzetiségi osztályokban tanított német nyelvet, valamint történelmet és népismeretet német nyelven. 1986-tól igazgatóhelyettes volt, majd 1990-ben kinevezték az újonnan induló önálló Német Nemzetiségi Gimnázium igazgatóhelyettesévé, ahol nyugdíjazásáig, 1997-ig dolgozott. Szívügyének tekintette a hazai németség identitásának, hagyományainak megőrzését, melyért sokat tett tanári munkájában és a különböző nemzetiségi szervezetek tagjaként egyaránt. Emlékét tanítványok százai őrzik.
Néhány sor egykori tanítványa visszaemlékezéséből:
"Osztályfőnökünk karizmatikus egyénisége hamar megmutatkozott, mert Terike néni a német nyelv és irodalom, valamint a német nyelvű történelem oktatása mellett nagy hangsúlyt fektetett a magyarországi németek kultúrájának megőrzésére és ápolására is. (...)
Terike néni (...) mindig segítségünkre volt, rengeteget mesélt a régi szokásokról, és minket is fellelkesített, hogy a még fellelhető tradíciókat összegyűjtsük a saját kis falunkban. A német népzene és a néptánc volt a mindene. (...) Lunczer Tanárnő szerette volna, hogy minél több magyarországi német népdalt megismerjünk. Ezért minden óra előtt fel kellett írnunk egy népdal szövegét a táblára, amit becsöngő után egyből elkezdtünk énekelni, mihelyt a felderítőnk megpillantotta őt a folyosón. Mivel az ország minden pontjáról voltak osztálytársaink, így széles lett a zenei paletta. Ez a jól bevált éneklős módszer azt eredményezte, hogy a négy év alatt Magyarország több különböző sváb falujából közel 50 német népdalt tanultunk meg egymástól, mégpedig dialektusban. (...)
Tudni kell, hogy precízsége és szigora hamar védjegyévé vált. Mindig sokat követelt tanítványaitól, hatalmas szókincsét, és fantasztikus nyelvtudását mindig csodálva hallgattuk, és ő évről évre igyekezett kihozni belőlünk a maximumot.
Igyekezett olyan programokat szervezni, ahol megismerhettük a magyarországi németek kultúráját (...). Osztálykirándulásunk célpontjai is németajkú falvak voltak. (...)
Terike néni személyiségéből a humor sem hiányzott. Szeretett jókat nevetni, és gyakran volt ránk büszke is (...). Kitartása példaként állt előttünk. (...) „Legbelül mindig éreztük a támogatását és szeretetét (…). Azt szerette volna, hogy szorgalmas, kitartó, kreatív felnőttek legyünk, akik szívükön viselik a hazai németség sorsát.”
(Gombár Mónika a DNG 30 éves jubileumi Évkönyvében megjelent cikkéből idéztünk.)
