A Pesterzsébeti Múzeumba látogattak el a kollégisták

A múzeumban nem csak a város történetébe, a helyi lakosok mindennapi életébe kaphattunk betekintést, hanem láthattunk néhány régi, a városrészről illetve annak intézményeiről készült képeket és erzsébeti vonatkozású hétköznapi tárgyakat vagy a róluk készült fotókat is.  (Például: helyi üzletek, boltok reklám anyagait, helyi mozikhoz kapcsolódó tárgyi anyagokat, a helyi vendéglátóipar emlékeit (étlapot), a helyi gyógyszertárakhoz, orvosokhoz kapcsolódó tárgyi emlékeket,  helyi sportrelikviákat (egyesületi zászlók, mezek), bolti kávédarálót, régi sportszereket, régi postaládát.)

A múzeumon belül az egyik szobát Neményi Lili emlékére rendezték be. A kiállításon a művésznő bútoraival, emléktárgyaival berendezett, egykori Tanács körút (Károly körút) 13-15. szám alatti otthonát megidéző szobába lép be a látogató.

Neményi Lili pályafutását két momentum köti Pesterzsébethez. 1936-ban férje, Horváth Árpád rendező, a Nemzeti Színház volt főrendezője megnyerte a debreceni Csokonai Színház bérleti jogát, melynek nyári játszóhelye Sátoraljaújhelyen és Pesterzsébeten volt. A Kende Kanuth és Kossuth Lajos utca sarkán álló „Faopera” épületében csak 1937 és 1938 nyarán játszott a társulat. 

A másik időszak, mikor Neményi Lili rendszeresen fellépett a városban, a 40-es évek elejére tehető. Ekkor nem szerepelhetett a fővárosi színpadokon, így kávéházakban lépett fel, mint sanzonénekes. A CSILI Munkásmatinéira sokszor meghívták fellépőnek, ahol magyar költők megzenésített verseivel szerepelt.

A Pesterzsébeti Múzeum immár 30 éve ápolja az operaénekesnőként nyugalomba vonult Neményi Lili emlékét.

Ezt követően zárásképpen, hogy az "izgalmakat" levezessük, sétáltunk egyet a városközpontban, ahol megtekintettük a Városháza immáron 114 éves szecessziós épületét, valamint Erzsébet királyné szobrát. Ezt követően, hogy a kollégiumi hagyományokat ne szakítsuk meg, elmentünk a helyi McDonald's-ba is, ahol egy jóízű falatozással zártuk le, a kulturális élményekben gazdag délutánt.